Kedi – Isztambul macskái

 

Kedi – Isztambul macskái – Cicásajánló

“A macskák több ezer éve a mai Isztambul területén élnek. Látták birodalmak felemelkedését és bukását, városok visszafejlődését és növekedését. Bár sokak gondozzák őket, mégis gazdátlanul élnek. Akár imádják, akár megvetik vagy figyelmen kívül hagyják őket, tagadhatatlanul mindenki életének részesei.”

Így indul a török-amerikai film. És bár nem játékfilm, mégis van története: hét macska mindennapi életét, valamint az őket gondozó isztambuli embereket ismerhetjük meg belőle. Megtudhatjuk – amit az igazán macskaszerető emberek már tudnak régóta –, hogy minden macskának személyisége van.

Kedi – Isztambul macskái

Hogy mi az, ami igazán érdekes a filmben? Tulajdonképpen az, hogy itt megmutatkozik tényleges valójában a macskának mint háziasított állatnak a valódi természete, és az, hogy hogyan alkalmazkodik cica és ember kapcsolata a civilizációval, az elvárosiasodással járó változásokhoz. Mert ebben a filmben hivatalosan senki sem gazdája ezeknek az állatoknak. Életük nagy részében a maguk útját járják, elfogadják a táplálékot, amit kapnak, és cserébe dorombolást meg hízelgést adnak. És az embereknek ez elég! Érdeklődve, ellágyulva figyelik őket, vigyázó szemüket rajtuk tartva, ne essen bajuk a nagyváros veszélyei közepette. És ezalatt tanulnak is tőlük: a cicák élnek, túlélnek, miközben azt tesznek, amit akarnak, szabadságukat soha nem kockáztatva.

Ezért ajánlom mindenkinek ezt a filmet: macskaimádóknak természetesen kötelező, de azok számára is tanulságos, elgondolkoztató ez a világ, akiknek nincsen cicájuk: sokszor inkább abban segít, hogy mi emberek, rácsodálkozzunk az élet lényegére, arra, hogy mi tesz minket emberré – ez pedig az emberség: “Azok az emberek, akik nem szeretik az állatokat, az embereket sem tudják.” – állapítja meg az egyik “szereplő”.

Egy gyönyörűen fényképezett alkotás, lélegzetelállítóan elkapott pillanatokkal. Viszonylag rövid, ezért mindenképp érdemes időt szakítani rá: mialatt nézzük, kicsit kiszakadhatunk a mindennapi robotból, egyhangúságból, kiűzi belőlünk a stresszt, idegességet, mosolyt csal az arcunkra. Felér egy léleksimogató masszázzsal – vagy azt is mondhatnám, egy kis állatterápiával. Hiszen akinek cicája van, az tudja, nincsen jobb annál, mint amikor fáradtan hazaérkezve a munkából egy puha bunda dörgölőzik a lábunkhoz, majd elalvás előtt a simogatástól beindul a lágy, andalító dorombolás… Kevés dolog van a világon, ami ennél jobb, megnyugtatóbb lenne. Ez a film pedig egy kis ízelítőt ad ebből az érzésből, azoknak is, akiknek nem áll módjukban, hogy cicaterápiát vegyenek. Nézze mindenki nyitott szívvel, élvezze a különleges képeket, lazuljon el, és engedje át magát a béke és szeretet érzésének.

“…nem értik, miért gondozom őket. Úgy gondolják, majd Isten gondoskodik róluk. Erre azt mondom: “Persze, de én vagyok a közvetítő.

Kedi – Isztambul macskái , képek a filmből:

https://port.hu/adatlap/film/mozi/kedi-isztambul-macskai-kedi/movie-191268#video-967580

https://www.imdb.com/title/tt4420704

Nevet választanál kiscicádnak?

Macskanevek, cicanevek A-Z

Kislány cicanevek

Fiú cicanevek