Macskapocak – a legrejtélyesebb testrész
Mi lenne, ha végeznénk egy felmérést macskatartók között arról, hogy melyik testtáját szereti legjobban kedvencének? Én bizony fogadni mernék, hogy a pocija előkelő – ha nem az első – helyen végezne.
Mert hát mi lehetne csábítóbb egy simogató kéz számára, mint egy pihe-puha, langymeleg, illatos szőrrel borított pocika?
És mégis: a valóságban igen keveseknek adatott meg, hogy gyakran és sokáig élhessenek cicájuk pocakjának simogatásával. Sajnos nem sok az olyan macska, amelyik ezt tényleg szereti és hagyja is ezt.
De mi lehet ennek az oka?
Macskapocak – az élet középpontja
Valójában, ha belegondolunk, a has egy élőlény számára létfontosságú testrész. Itt található a:
- szív
- tüdő
- máj
- vese
- gyomor
- ivarszervek
Azaz gyakorlatilag az élethez szükséges összes létfontosságú szerv errefelé helyezkedik el. Melyeket mindössze egy vékony bőr és némi cicaszőr választ el a külvilágtól! Nem véletlen tehát, hogy a macskák érzékenyen óvják a pocijukat a mindenféle gyanús megközelítéstől.
Macskapocak – a kommunikáció egyik eszköze
Szerencsésnek mondhatja tehát magát az a macskagazdi, aki részesülhet abban a kiváltságban, hogy gyakran láthassa kedvence pociját. Ám ha még az is megadatott neki, hogy netán kézzel illethesse, sőt, akár meg is simogathassa! Akkor aztán a kiválasztott kevesek egyike közé tartozik!
Namármost, egy igazán körültekintő cicatulajdonos a fenti információkat figyelembe véve lényeges következtetéseket vonhat le cicusa hasáról. Egészen pontosan arról, hogy éppen (hogyan) látja vagy sem eme testrészt.
A cicák hasának mutogatása vagy éppen elrejtése ugyanis fontos kommunikációs szerepet tölt be az avatott szemek számára. Lássuk csak, hogyan.
-
a cica összegörnyedve, pociját maga alá rejtve gubbaszt mozdulatlanul egy sarokban
Mit sejtethet vajon ez a testtartás?
A korábban ismertetett tények alapján feltehetőleg azért rejti el hasát, mert nem érzi magát biztonságban. Hogy miért? Mert szemmel láthatóan védi a létfontosságú szerveit valamilyen ki tudja, milyen veszély ellen.
Nézzünk egy másik helyzetet.
-
cicánk hanyatt dobja magát, négy lába a négy égtáj felé mutat, és esetleg még hátát jólesően az alatta levő szőnyeghez dörzsölgeti
Itt az első szituáció szöges ellentétével találkozhatunk: cicánk szemérmetlenül, félelem nélkül szabad prédára engedi létfontosságú szerveit. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a macskusz éppen meglehetősen elégedett, jól érzi, és ami még fontosabb: biztonságban tudja magát! Ha tehát valaki gyakran látja így kedvencét, joggal remélheti: cicája úgy döntött, jó gazdát választott magának.
Kellő kitartással és odafigyeléssel egy normális, átlagmacska esetében ezt bárki elérheti. Ha kicsit még inkább szereti a kihívásokat, akkor pedig akár még a cicapocak-simi megszerettetésével is próbálkozhat. Az esély mindig megvan, ezért én mindenkit bátran bíztatok: hajrá, előre a hasisimi és cicánk közös nevezőre hozásáért! 🙂