Macskaetológia, avagy hírek a tudomány világából: Cicák és névfelismerés
Minden macskatartó úgy beszél kedvencével, hogy a nevén szólítja. De vajon a cicánk tudja-e, hogy ez a megkülönböztető jelzés csak neki szól? Vagy csak mi, gazdik szeretnénk azt hinni, hogy értik a beszédünket?
Szerencsére nemcsak a macskatartókat, de a tudósokat is érdekelte ez a kérdés. Egy nemrégiben publikált kutatás azt vizsgálta, vajon a cicák tudnak-e különbséget tenni a nevük és más egyéb szavak között. Lássuk, mire jutottak!
Cicák és névfelismerés – a kísérlet
Azt már tudjuk, hogy ha cicánk figyelmét felhívjuk a nevének kimondásával, könnyebben léphetünk vele interakcióba. Tehát valamilyen hatással mindenképpen van rájuk. De vajon meg tudják-e különböztetni más szavaktól?
Ennek megvizsgálásához cicának hangfelvételről különböző szavakat játszottak le a távol levő gazda hangjával. Az első négy szó átlagos főnév volt, aminek nem volt különleges jelentéstartalma, de hangzásuk hasonlított. A kísérletvezetők ezalatt figyelték a macska reakcióit. Ilyen jelek lehettek például a fül, fej, farok vagy láb mozgatása, hangadás. A több hasonló hang hallatán a cicák megszokták ezt a „zajt”, így egy idő után már nem reagáltak rá. Ezután viszont a nevük hangzott el. Ha erre viszont mutattak reakciót, az azt jelentette, hogy képesek megkülönböztetni a nevüket más szavaktól. Elsőként egyke vagy kevés más macskával együtt élő cicák voltak az alanyok.
Másodszorra azt vizsgálták, vajon meg tudják-e különböztetni a saját nevüket más nevektől. Ehhez olyan alanyokat használtak, akik 4 vagy több másik macskával éltek együtt. Abból indultak ki, hogy ezek a velük együtt élő többi egyed neveit is képesek felismerni. Ezért itt a kísérleti macska neve előtt a többiekét mondták ki. A harmadik kísérletben ugyanúgy sokmacskás területről vették az alanyokat, náluk ismét a saját név és egyéb főnevek megkülönböztetését mérték.
Végül a saját név-egyéb főnevek megkülönböztetését úgy is megnézték, hogy nem a gazdájuk, hanem egy idegen mondta ki őket.
Cicák és névfelismerés – az eredmények
A sajátgazdás kísérletekben 16-ból 11 cica szokta meg a hasonló főnevek hangját (csökkent a rájuk adott válasza). Ebből a 11-ből pedig 9 reagált erősebben, mikor a saját nevét hallotta. Idegen hangnál a 33 kísérleti alanyból 20 szokta meg a jelentést nem hordozó szavakat, és 13 figyelt fel a nevére.
És még egy érdekes eredmény. A névre való reakciók nagy része orientációs (fül/fej mozdítása) volt, és sokkal kevesebb a kommunikációs (farok mozgatás, hangadás).
Ez azt jelenti, hogy a cicák bizonyítottan ismerik a saját nevüket – ám ez nem különösebben érdekli őket. Hogy miért? Erre két választ adhatunk hirtelen. Az egyik: a macskák már csak ilyenek – akkor érdeklődnek, amikor kedvük tartja. A másik: van remény: lehet, hogy nekik még több idő kell az emberrel való állandó együttlétre. Egy idő múlva talán szorosabbá válik a kötődés, és ezt ki is fogják mutatni.